Midnight Lady 3

Ahogy kiszálltam a gépből megcsapott a floridai hőség. Felvettem a napszemüvegem és kisétáltam a csomagjaimért majd a terminálba ahol már várt rám elméletileg valaki. Körbe néztem de a sok név táblán nem láttam a nevem így kezdtem figyelni az emberek ti várhat rám. Semmi infót nem kaptam kivel edzek és ki vár majd rám. Peter azt mondta, ráfogok jönni. Megakadt a szemem egy baseball sapkás srácon aki hanyagul neki volt dőlve az egyik oszlopnak és karba font kézzel vigyorogva engem nézett. Kacéran vissza vigyorogtam és végig néztem rajta. A sapka alól barna tincsek lógtak ki. A fehér atléta ki emelte a kidolgozott mellkasát és hasát és megmutatta a széles vállait. Az izmos combjaira térdig érő fekete gatya feszült és a lábfejét fehér- fekete vékonytalpú cipő fedte. Ellökte magát az oszloptól és lazán oda sétált hozzám.

- Jessica? – vigyorgott még mindig.

- Inkább Tig. – vigyorogtam vissza és kezet nyújtottam amire egy legnagyobb meglepetésemre egy csókot nyomott.

- Remi Bizouard. – vette le a szemüvegét és rám kacsintott. – Hívhatsz Bizzinek. – nevetett.

- Kösz, hogy megengeded. – nevettem én is. – Szóval egy kétszeres FMX bajnok fog 1 hétig pátyolgatni. Jobb mint reméltem. – mondtam kétértelműen.

- Még szép, hogy jobb. – kacsintott. – És még nem is láttál mindent.

- Mit képzelsz te rólam? – nevettem. – Én a motoros teljesítményedre gondoltam.

- És te mit hiszel rólam? –nevetett ő is. – Én is arra gondoltam.

- Ott a pont. – vigyorogtam. Biztos voltam benne, hogy most szereztem egy jó barátot. Közben kiértünk a terminálból és oda sétált egy gyönyörű zöld Kawasaki gyorsasáig motorhoz majd egyből fel is ült.

- Nem akarok kötözködni, de mi lesz a csomagjaimmal? – néztem rá kételkedve de ő csak vigyorogva oda mutatott egy fekete kocsira amiből egy 20 év körüli srác szállt ki és elkezdte bepakolni a cuccaimat.

- Ülj fel, a cuccaid mennek a hotelbe mi viszont megyünk a gyakorló terembe. – csúszott előre a motoron, hogy feltudjak mögé ülni. Oda sétáltam az egyik csomagomhoz amibe a motoros cuccaim voltak és kiszedtem a cuccaimat és beletömtem a hátizsákomba. Gyorsan felvettem a bukómat majd felpattantam mögé. Egyből indultunk és nem sok gátlással vezetett. Sokszor dudáltak utánunk az autósok és a dugóban is a két kocsisor között száguldottunk. Picit csalódott voltam mikor megálltunk egy hatalmas építmény előtt.

- Innentől kezdve 1 hétig ez lesz az otthonod. – mutatott az épületre. – A hotel szobád névleges és arra van, hogy az utolsó napban ott kialudd magad. – mondta míg leszálltunk a motorról és besétáltunk egy forgó ajtón. A recepciós adott egy kulcsot Bizzinek majd kicsit megszeppenve követtem a folyosókon mert amerre ment az emberek megnézték és arrébb álltak a magabiztos kisugárzásától és minden bizonnyal az is közre játszott, hogy a legjobbak közt van számon. Egy hosszú folyosó közepe táján állt meg és kinyitotta a kapott kulccsal az ajtót és maga elé engedett. Egyből körbe néztem. Szembe velem egy nagy kétszárnyú ajtó volt. Bal oldalt a falnak támasztva két Yamaha FMX-es motor volt támasztva és egy magas polc ami tele volt kesztyűkkel, bukókkal, szemüvegekkel, védőfelszerelésekkel, magasított szárú cipőkkel. Jobb oldalt a fal mellet egy nagy matrac volt amire rá volt hanyagul szórva pár kispárna és 3-4 takaró. Jobb oldalt még nyílt egy ajtó ami félig nyitva volt így látszott, hogy egy pici fürdőszoba volt.

- Mint mondtam ez lesz az otthonod 1 hétig. – vonta meg a vállát amikor kérdőn rá néztem. – Minden idődet velem fogod tölteni, és csak akkor van szünet vagy kevésbé hajtás, ha a fontosabb trükkök mennek. – magyarázta miközben a táskáját oda dobta a az egyetlen asztalra ami a szoba közepén állt. – Nem tudom mennyire mennek a trükkök de mindjárt kiderítjük, oks?

- Persze, már alig várom! – vigyorogtam. Úgy éreztem magam picit mint egy kiképző táborba, de kifejezetten tetszett, hogy benzingőz és ezek az erős gépek vesznek körbe hetekig. Előszedtem a cuccaimat és már éppen leakartam venni a pólómat amikor eszembe jutott, hogy Bizzi is a szobában van. Érdekes, hogy évekig szinte semmikbe táncoltam több pasi előtt most meg nem merem levenni a felsőmet. Oda néztem ahol Bizzit sejtettem és éppen boxerben állt a polc előtt. Még magamba is halkan jegyeztem meg, hogy nagyon rendben volt a látvány.

- Tessék. – fordult meg és dobott oda védő felszerelést. Aztán elkezdett beöltözni. Pár pillanatig csak néztem a kezemben lévő dolgokra majd elkezdtem őket beazonosítani, gerinc és mellkas védő, medence védő, térd védő, alkar és könyök védő. Ledobtam az asztalra mindet majd csak a térd a medence és a gerinc és mellkas védőt vettem fel. Arra rávettem egy pólót és a motor nadrágom. Felvettem a lábszárvédő cipőm és vettem egy pántot a hajamba és össze fogtam a tarkómon. Nem is vettem észre, hogy Bizzi már rég a falnak támaszkodva figyel.

- A többit is vedd fel, mert ha összetöröd magad akkor nem tudsz indulni. – mondta vigyorogva.

- Te csak azt szeretnéd, hogy ne induljak. Nem könnyítem meg a dolgod azzal, hogy azokba nem tudok mozogni és mondhatod, hogy béna vagyok. Vállalom a következményeket. – mondtam már magabiztosan, bár bennem volt a félsz. – Egyébként is, van olyan versenyző aki egy száll pólóba versenyzik.

- Igen, de ahhoz bolondnak kell lenni és ahhoz azért tudni kell már sok mindent. – mondta szeptikusan.

- Menjünk és bebizonyítom, hogy nem véletlen vagyok a nyakadon. – vigyorogtam. Tudtam, hogy arra megy ki a játék, hogy ne parázzak. Megvonta a vállát és felült az egyik motorra és kitárta az ajtót. Eltátottam a számat amikor megláttam mi van az ajtó másik oldalán. Olyan volt mint a verseny helyszínek csak nagyobb és több ugró dombbal. 3-4 motoros is éppen gyakorolt. Ahogy kitoltam a motort egy fél méteres beton részen találtam magam. Jobbra és balra is ajtók nyíltak és lefele egy föld leejtő vezetett.

- Nyugalom, 15 perc és mindenki haza indul. – mondta vigyorogva.

- Hogy-hogy?

- Mert akik most itt vannak csak kezdők mint látod, és 4-órától nekik bezár a pálya. –vonta meg a vállát. – Meg várjuk míg elmennek majd utána megyünk csak le. – figyeltem ahogy ugrálnak és így megnézve tényleg látszott, hogy nem gyakorlottak, hiszen egy komolyabb trükköt sem mertek megcsinálni. Nagy részt csak oda vissza szimplán ugráltak.

- Remélem, te azért ennél bevállalósabb vagy. – kacsintott rám. Közben mindenki kezdett eltűnni a pályáról így Bizzi a fejébe húzta a bukóját és feltette a szemüveget és legurult a leejtőn. Én pedig követtem. Oda gurult az egyik oldalon lévő hifihez és minden oldalról megszólalt a zene, de csak annyira, hogy az alap hangulat meglegyen.

- Én megyek előre. Te pedig majd utánzod azt amit csinálok. – mondta ellentmondást nem tűrően, majd neki indult és egyszerűen átugrott. Elhúztam a számat, hogy ennyire lenéz de minden gond nélkül megcsináltam. Ismét indult és megcsinált egy nullkezes sima ugrást. Beálltam és én is felhajtottam és elrugaszkodtam elengedtem a kormányt és próbáltam megtartani a motort lábbal. A levegőben a motor picit kiingott és leérkezésnél picit oldalasan érkeztem, de nem estem el, bár a térdem elkezdett nagyon fájni. Ismét indult és bemutatott egy hibátlan hátra szaltót. Ezt is megtudtam csinálni, de a térdem már kezdte feladni. Leszálltam a motorról és elfeküdtem a földön.

- Térded fáj igaz? – jött oda és eldöntötte a motort le a földre és a kezét nyújtotta.

- Igen, nem értem régen nem volt ilyen bajom. – tényleg nem értettem mit csináltam régen máshoz.

- Egyszerű, régen gondolom nem teljes lábbal vagy térddel tartottad a motort hanem combbal. – láttam a szemén, hogy mosolyog. – Ülj fel. – állította fel a motort amin eddig ültem. Szót fogadtam és levette a bukót a fejemről, majd a sajátját is.

- Nagyon fontos, hogy mindig combbal tartsd a motort, mert a térded szét megy ha van rajtad védő ha nincs. – felült mögém és a combomra csúsztatta a kezét. Nyeltem egy nagyot de csak azt mutatta meg, hogy hogyan tartsam meg a motort. - Érted? – szállt le mögülem.

- Azt hiszem igen. – mondtam picit elpirulva amin mosolygott.

- Akkor menj és nullkezest mutasd be. – lépett arrébb. Berúgtam a motort majd ismét megpróbáltam de úgy ahogy magyarázta és sikerült és nem fájt a térdem sem jobban. Mire oda értem hozzá már a motoron ült és ment ismét az ugratóhoz és ez így ment késő estig. Ha valami nem ment vagy nem volt jó a leérkezés akkor megálltunk és elmagyarázta vagy többször is megmutatta. Már éjfél volt amikor nem ment ismét az ugratóhoz hanem megállt és megvárta, hogy mellé érjek.

- Menjük, holnap korán kelünk mert 10-től 4-ig ismét nem tudunk itt gyakorolni. Majd átmegyünk a tanulóba, ahogy megtudod tanulni a nehéz és sok pontot érő trükköket. Azokat itt egyenlőre nem próbáltatom meg veled. – meg se várta, hogy vitázhassak hanem egyből gázt adott és felment a lelejtőn és kitárta az ajtót amin délután lejöttünk. Mire felértem már a gerincvédőt szedte le magáról.

- Meg akarom itt próbálni őket. – mondtam amint levettem a bukót. – Nem vagyok béna és törékeny sem.

- A hátadon mégis van egy nagy heg és a combodon is. – mondta nyugodtan míg vetkőzött.

- Az más miatt van. – húztam el a számat és automatikusan odasimítottam a kezem a combomra ahol a heg van.

- Mi történt? – kérdezte közömbös hangon.

- Ismered a ’ semmi közöd hozzá’ kifejezést? – bunkóztam.

- Ismerem, csak egy kérdés volt. – rántotta meg a vállát majd megfordult és megmutatta a vállát. – Rosszul érkeztem és meg kellett műteni. Itt pedig rám esett a motor. – mutatott a combjára ahol egy hatalmas vágás volt. Majd fogta magát és bevonult a fürdőbe. Elszégyelltem picit magam a kirohanásom miatt. Leültem a matracra és akkor éreztem meg mennyire fáradt is vagyok. Arra ébredtem csak fel mikor Bizzi mellém feküdt és két takarót rám terített, majd aludtam tovább.